Miért szédülök, amikor megfordulok az ágyban?

Előfordult már Önnel, hogy reggel felkeléskor vagy az ágyban megfordulva hirtelen forogni kezdett Ön körül a világ? Az ilyen, fejmozdulatra jelentkező, rövid ideig tartó szédülés egyik leggyakoribb oka a jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV), amely a belső fül egyensúlyozó szervének működészavarával függ össze.

Mi okozza a helyzeti szédülést?

A belső fülben apró kalcium-karbonát kristályok (otoconiák) találhatók, amelyek normálisan az egyensúly érzékelésében vesznek részt.

Ha ezek a kristályok elmozdulnak a helyükről, és valamelyik félkörös ívjáratba kerülnek, bizonyos fejmozdulatok során téves ingereket válthatnak ki. Az agy ezt forgó mozgásként érzékeli, miközben a test valójában nyugalomban van.

Milyen tünetek jellemzőek?

A BPPV-re általában az alábbi panaszok jellemzőek:

• Hirtelen jelentkező, forgó jellegű szédülés az ágyban megforduláskor, lefekvéskor vagy felüléskor.

• Szédülés a fej hátrahajtásakor vagy előrehajlásakor.

• Rövid, rendszerint néhány másodperctől egy percig tartó rosszullétek.

• Esetenként hányinger vagy bizonytalanságérzés.

Halláscsökkenés és fülzúgás nem jellemző a BPPV-re. Ha ilyen tünetek is jelentkeznek, más belsőfül-betegség lehetőségét is mérlegelni kell.

Hogyan diagnosztizálható és kezelhető?

A helyzeti szédülés rendszerint fül-orr-gégészeti vagy vestibularis vizsgálattal felismerhető. Az orvos speciális fejhelyzet-változtatásokkal, például a Dix–Hallpike-próbával vizsgálhatja a jellegzetes szédülést és szemmozgásokat (nystagmust).

A BPPV legtöbbször gyógyszer nélkül, speciális helyreállító manőverekkel eredményesen kezelhető.

A legismertebb ilyen eljárás az Epley-manőver, amelynek célja az elmozdult kristályok visszajuttatása a félkörös ívjáratból a belső fül megfelelő területére. Az alkalmazott manőver a BPPV típusától függ.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Ha a szédülés visszatérő vagy zavarja a mindennapi tevékenységeket, érdemes szakorvosi vizsgálatot kérni.

Fontos: Nem minden fejmozdulatra jelentkező szédülés BPPV. Hirtelen kialakuló, tartós szédülés, járásképtelenség, kettős látás, beszédzavar, végtaggyengeség vagy szokatlanul erős fejfájás esetén sürgősségi kivizsgálás szükséges. Hirtelen halláscsökkenés esetén is sürgős orvosi vizsgálat indokolt.

A megfelelő diagnózis felállításával a jóindulatú helyzeti szédülés az esetek jelentős részében gyorsan és hatékonyan kezelhető.